Tények és tévhitek a távfűtésről


A távfűtés a maga módján hasonlít a napelemes rendszerekhez: az emberek többsége leginkább csak tévhitekkel találkozik vele kapcsolatban, és emiatt nem is veszi igénybe a szolgáltatást. Pedig a távfűtés viszonylag olcsó, kényelmes, megbízható és a leginkább környezetbarát fűtési rendszer.


rooms


Az elmúlt időszak hűvösebb időjárása miatt sok lakásban már elkezdtek fűteni szeptember közepén. Társasházak esetében a fűtési szezont rendelet szabályozza, ami szeptember 15-től május 15-ig tart, ez azonban nem jelenti azt, hogy szeptember 15 után már kötelezően (táv)fűteni kell a lakásokat. Ebben az időszakban az adott épületben a távhőszolgáltatókkal kötött üzemviteli megállapodásoknak vagy eseti megrendeléseknek megfelelően, illetve a modernebb helyeken a külső hőmérséklet szerint indul be a fűtés.


Az egyes városok helyi előírásai szerint – a lakóközösség külön kérése nélkül – a városi szintű távfűtési szolgáltatást általában akkor köteles megkezdeni a szolgáltató, ha


  • napi átlaghőmérséklet 10 °C alá csökken, vagy

  • két egymást követő napon keresztül 12 °C alatt alakul, illetve

  • szeles időben egy napon át 12 °C alatt alakul. (Ha a városi előírás kitér erre)


A távhőellátás keretében a szolgáltatóknak naponta 8 és 20 óra között a lakásokban a tervezett hőmérsékletet például lakószoba esetén legalább 20°C-ot kell biztosítania, a lakóépületek közös helyiségeiben pedig általában minimum 12°C-ot. Persze nem kötelező fűteni, az elmúlt 10-15 év korszerűsítéseinek hála sok épületben lakásaiban vannak már beépített termosztatikus szelepek, amikkel egyedileg szabályozható a hőmérséklet. Így, ha a lakónak még nincs szüksége a fűtésre, úgy letekeri a termosztatikus szelepet, és még akkor sem fűt, ha már a házban volna erre lehetőség.



Tények és tévhitek


Kényelem szempontjából ki lehet emelni, hogy az egyedi (gáz)fűtéseknél legalább évente egyszer kell karbantartást végezni a hőtermelőkön, azaz kazánokon, konvektorokon, ami a lakó/tulajdonos felelőssége és költsége. Ezzel szemben a távfűtésnél a fogyasztó egy szolgáltatásért fizet, így biztos lehet benne, hogy egy folyamatosan karbantartott rendszerből, további költségek nélkül kezdheti meg automatikusan a fűtést.

A távfűtés előnye az is, hogy ha egy lakásban épp nincs áram, attól még működik a fűtés, ellentétben a gázcirkókkal és konvektorokkal, amelyeknél az indításkor szükséges az elektromos szikra. A „cirkónál” ráadásul a keringtetéshez is kell az áram.

Az is tévhit, hogy napokig nincs meleg víz a távfűtött lakásokban a nyári karbantartás alatt. 50 éve ez tényleg így is volt, de ma már jellemzően egyik városban sem szünetel egy órára sem a szolgáltatás az éves ellenőrzések, nagykarbantartások miatt.

Szintén kevesen tudják, hogy a távfűtés a leginkább környezetbarát fűtési rendszer, és a lakások környezetében nem kerül a levegőbe szén-dioxid, szén-monoxid és nitrogén-oxid. Nem véletlen, hogy azokban a városokban, ahol a belvárosi épületek nagy része távfűtött, télen sem kell szmogriadót elrendelni, míg azokban, ahol nincs távfűtés a belvárosban egyre rendszeresebb télen a szmogriadó.

A távhős lakótelepek tisztább levegője mellett ez azt is jelenti, hogy egy átlagos, 50 m2-es lakás esetén a távhőhöz képest egy konvektoros lakás évente két tonnával, egy „cirkós” lakás pedig egy tonnával több üvegházhatású gázt ereszt a levegőbe. Egy tonna burgonyából is sok, ennyi üvegházhatású gázt egy egészséges tölgyfa például a teljes élete (ami átlagosan 50 év) tud semlegesíteni. Vagyis minden egyes nem távfűtött lakásnak évente több fát is kellene ültetni és azt 50 évig gondozni, hogy megszüntesse a fűtéssel okozott többlet ökológiai lábnyomát.


Ma mar a távfűtéshez szükséges hőenergiát a sok városban úgynevezett kapcsolt termeléssel állítják elő, azaz a hőt és a villamos energiát egyszerre termelik. Ez azt jelenti, hogy ha hazánkban mindenütt megszűnne a távhő, akkor abban a pillanatban 30%-kal emelkedne a villamos energia ára.



Az előnyökhöz képest távhő viszonylag olcsó


Fentebb említettük, hogy az egyedi (gáz)fűtéseknél legalább évente egyszer kell karbantartást végezni. Azt azonban elég nehéz megmondani, hogy egy ilyen éves átnézés mit is takar, hisz erre nincs törvényes szabályozás, csak az egyes mesterek bevett gyakorlata határozza meg, hogy mire is terjed ki. Egy szezon eleji karbantartás, ha nem kell szerelni, akkor is 8-30.000 forint között mozog.


Ezen kívül számos olyan különbség van az egyedi (gáz)fűtések és a távhő között, amit a költségek összehasonlításakor elfelejtenek. Sokan figyelmen kívül hagyják például, hogy a távfűtés esetében nem kell megvennünk az egyedi cirkót vagy a kazánt, nem kell komoly hiba esetén cserére költeni, de nincs szükség például a kémény ellenőrzésére és javítására sem. Továbbá probléma esetén az év 365 napjában, a nap 24 órájában képzett szakemberek állnak rendelkezésre, akik a legrövidebb idő kijavítják a hibákat. Az, akinek például karácsony első napján romlott már el kazánja és próbált szerelőt találni, tudja igazán, hogy ez mekkora értek.


Többnyire a fenti félreértések miatt Magyarországon kevésbé pozitív a távfűtés megítélése és hazai lakások csupán 16%-ban érhető el a szolgáltatás míg például a fejlett és környezettudatos Dániában a távfűtés előnyeinek szélesebb körű ismerete miatt a lakások több mint 50%-ban érhető el.



Kepka György

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás