TAO felhasználás energiahatékonysági beruházásokhoz

TAO felhasználás energiahatékonysági beruházásokhoz

A 2016.12.21. megjelent és 2018.07.20-án tovább bővített 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról , valamint a 2017.07.04-én a Magyar Közlönyben megjelent 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól úgy rendelkezett, hogy minden olyan TAO kötelezett, aki energiahatékonysági célú beruházást/felújítást valósít meg, adókedvezményt vehet igénybe.

1. Mit jelent a TAO?

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról jogszabály (továbbiakban TAO törvény), kimondja, hogy minden olyan szervezetnek (pl. gazdasági szervezet, szövetkezet, állami vállalat, alapítvány, egyesület, felsőoktatási intézmény, vízitársulat stb.), amely jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vállalkozási tevékenységet végez, TAO kötelezettsége van.

2. TAO kötelezettség mértéke és felhasználhatósága?

A TAO törvény szervezettípusonként és adót növelő/csökkentő tételekkel kiegészítve részletesen szabályozza a TAO kötelezettségek mértékét, de ökölszabályként alkalmazható, hogy a cégek adózás előtti (pozitív) eredményeinek 9 %-a képezi a teljes TAO keretet.

Ezt az összeget a cégek befizethetik az állami adó- és vámhatóság felé vagy a teljes TAO keret 70 %-ig – adókedvezmény formában – látványsportra, filmtámogatásra vagy 2017.01.01-től kezdve energiahatékonysági célú beruházásokra költhetik el. Az adókedvezmény minden esetben adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

3. Mekkora az energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke?

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költségét a következők szerint:

· Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,

· Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,

· Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúli régióban 45 százalékának megfelelő mértékét.

· Az adókedvezmény mértéke kisvállakozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

Mindegyik esetben figyelemmel kell lenni, hogy az adókedvezmény maximális összege 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

4. Milyen energiahatékonysági beruházások számolhatók el?

A jogszabály a következőket mondja ki:

· az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége,

· ugyanakkor elszámolható költség a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos - szondás, talajvizes, levegős - hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke.

· Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás vagy beruházásrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás vagy beruházásrész energiahatékonyság növekedésével jár.

5. Milyen feltételei vannak az adókedvezmény igénybevételére?

Alapvetően minden energiahatékonysági beruházás társasági adókedvezményre jogosult, bár vannak kivételek, hisz mindig van néhány alapszabály, aminek a vállalkozásoknak meg kell felelniük.

Elszámolható költségnek minősül:

· az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók (pl. kazánok, lámpák, hőszigetelések, szivattyúk korszerűsítése teljes mértékben elszámolhatók), vagy

· az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e jogszabály szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna. (pl. technológiai gépek fejlesztésére nem használható ugyan az adókedvezmény, de ha egy átlagos technológia gép vásárlása helyett, olyan technológiai gépet vesznek meg, melynek energiahatékonysága jobb, ebben az esetben a többletköltség elszámolható és az adókedvezmény igénybe vehető)

· Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

· Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. (Vagyis egy a MEKH-nél regisztrált akkreditált energetikai auditor által kiállított „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolás” szükséges.)

· Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Nem vehető igénybe adókedvezmény abban az esetben,

· ha az adózónál – e jogszabályban leírt feltételek szerint – az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozása van;

· ha az adózót – e jogszabályban leírt feltételek szerint – az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtja;

· ha a fejlesztést azért hajtanák végre, hogy megfeleljenek a beruházás megkezdésekor már elfogadott uniós szabványoknak;

· ha az adózó nem teljesíti a törvény és az energiahatékonysági igazolás által előírt feltételeket;

· ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását már bejelentette a bíróságon;

· ha az adózóval szemben teljesítettlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

További feltétel, hogy az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;

b) bekerülési értékét;

c) többletköltségét;

d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

6. Kik tudnak készíteni „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolást”?

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását (a továbbiakban: igazolás) az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.

7. Mik az igazolással kapcsolatos feltételek?

Az energetikai auditáló szervezet vagy energetikai auditor az igazolást a beruházást megelőző és a beruházást követő energetikai auditálás alapján állítja ki és adja át az adózó számára.

Beruházást megelőző energetikai audit készítése:

· Az energetikai auditáló szervezet a beruházás megkezdésének napját megelőzően - mért adatok felhasználásával, szükség esetén a mért adatokon alapuló számítás vagy becslés útján - felméri a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről.

· Az előzetes felmérés eredményeiről írásban tájékoztatja az adózót.

· A tájékoztatás tartalmazza a beruházással elérhető energiamegtakarítás megállapításának módszertanát.

Beruházást követő energetikai audit készítése:

· Az energetikai auditáló szervezet a beruházás üzembe helyezését követően készíti el és adja át az adózó számára a beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energetikai auditot, ami tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a (2) bekezdés szerinti módszer felhasználásával, a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Az energetikai auditálás során az energiamegtakarítást

a) az alapállapothoz,

b) ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt határoz meg, akkor ehhez a követelményhez,

c) ha az alapállapot szerinti tárgyi eszköz hasznos élettartama lejárt és nem létezik b) pont szerinti követelmény, akkor az adott igényt kiszolgáló, forgalomban lévő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközzel elérhető energiamegtakarításhoz kell viszonyítani.

Az igazolás tartalmazza:

a) az adózó nevét, székhelyét, adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, adószám és annak megfelelő azonosító hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát;

b) a megállapítást, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a Tao. tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek;

c) a beruházás megvalósításával elért éves végsőenergia-megtakarítás mértékét villamos energia (kWh), földgáz (m3) és hőmennyiség (GJ) szerinti bontásban és összesítve GJ mértékegységben kifejezve;

d) a beruházás üzembe helyezését megelőző alapállapot számítással, méréssel alátámasztott energiafogyasztási adatait villamos energia (kWh), földgáz (m3) és hőmennyiség (GJ) szerinti bontásban;

e) az energetikai auditáló szervezet nevét vagy cégnevét és névjegyzéki jelölését;

f) az energetikai auditáló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igazoláson feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, és

g) az energetikai auditáló szervezet képviseletére jogosult cégszerű aláírását és a keltezést.

8. Mit kell benyújtani a TAO kedvezmény igénybevételekor?

Az adózó az adókedvezmény igénybevételekor a társasági adóbevallásában az igazolással rendelkező energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásonként feltünteti:

Első alkalommal történő igénybevételekor:

· az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megnevezését, üzembe helyezésének időpontját és helyét;

· az energetikai auditáló szervezet által kiállított igazolás kiadványozásának dátumát;

· az elszámolható költségnek minősülő egyes beruházásrészek megjelölését, valamint azok bekerülési értékét, illetve a Tao. tv. 22/E. § (4) bekezdés b) pontja szerinti többletköltségét;

· a Tao. tv. 22/E. §-a alapján elszámolható összköltséget;

· nyilatkozatát, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz egyéb energiahatékonysági célú támogatást nem vett igénybe;

· a beruházáshoz igénybe vett, a támogatás halmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát;

· összesített energiamegtakarítási adatot GJ mértékegységben kifejezve.

További adóévek vonatkozásában:

· feltünteti az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezésének időpontját és helyét;

· megjelöli azt az adóévet, amely vonatkozásában első alkalommal vette igénybe az adókedvezményt, valamint

· az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken.

Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

9. Mikortól lehet elszámolni az energiahatékonysági beruházásokat?

A TAO törvény 2017.01.01-től megvalósított energiahatékonysági beruházásoknál engedélyezi a TAO kedvezmények igénybe vételét.

Továbbá a TAO törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet – mely 2017.07.05-én lépett hatályba – kimondja, hogy ezt az időt megelőzően (de 2017.01.01-ét követően) megkezdett beruházások esetében nem kell beruházást megelőző energetikai auditot készíteni, elegendő a beruházást követően energetikai auditot készíteni.

Az adókedvezmény igénybevételére 6 év áll rendelkezésre. Az üzembe helyezés évében vagy az üzembe helyezés utáni évben és az azt követő 5 adóévben lehet igénybe venni.

10. Milyen ellenőrzés várható?

· Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

· Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során az igazolás alapjául szolgáló energetikai auditok legalább 3 százalékánál a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal ellenőrzéseket végez.

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás