Komplex energiahatékonysági audit jogszabályi háttere

1. Kinek kötelező az energetikai szakreferens alkalmazása?

2016.12.21-től az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (továbbiakban Ehat.) 21/B. (1) pontja kimondja, hogy a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (1) pontjában meghatározott energiafogyasztású vállalkozásnak (függetlenül attól, hogy KKV vagy nagyvállalat) legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.

Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a 2/2017. (II. 16.) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban MEKH) rendelete alapján az adatszolgáltatást a szakreferens nyújtja be a gazdálkodó szervezet nevében.

7/A. § (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

a) 400.000 kWh villamos energiát,

b) 100.000 m3 földgázt vagy

c) 3.400 GJ hőmennyiséget.

2. Mikortól kötelező az energetikai szakreferens alkalmazása?

2016.12.21-től kötelező energetikai szakreferenst alkalmazni.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításának 48. § (7) pontja kimondja, hogy a Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

3. Melyek az energetikai szakreferens törvényben és rendelet(ek)ben előírt feladatai?

Az Ehat. 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) pontja kimondja, hogy az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását;

b) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára;

c) közreműködik az Ehat. 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében;

d) részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.

Az előbbi feladatok 2018.01.01-től (mely időszaktól kezdve meghatározott méretű berendezések felett és rendszerek esetében almérőket lesznek kötelesek felszerelni a cégeknek) az alábbival egészül ki az energetikai szakreferensi feladatkör:

a. a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása 7/A. § (2) pontban leírtak alapján havi és éves riportot készít.

A 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (2) pont kimondja, hogy az energetikai szakreferens feladatai:

a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében;

b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban;

c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról;

d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében;

e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz;

f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

Az előbb törvényből és kormányrendeletből felsorolt kötelezettségeket együttesen kell értelmezni.

4. Milyen konkrét feladatokat kell elvégezni a jogszabályokkal kapcsolatban a vállalatoknak és szakreferenseknek?

A. Vállalati regisztráció (kitöltött ÁNYK űrlap megküldése)

• Legkésőbb 2017.06.30-ig a kötelezett vállalatoknak be kell jelenteni – ÁNYK űrlap kitöltéssel és ügyfélkapun történő elküldéssel – a MEKH számára, hogy ki az energetikai szakreferense.

• 2017.06.30-ig nincs szankció.

• Büntetés mértéke határidő után 200.000 – 2.000.000 Ft között, mely ismételten kiszabható a korábbi büntetés 150 %-ig (maximum 3 millió Ft).

B. Vállalati adatszolgáltatás (szakreferensi éves riport weboldalon történő megjelenítése)

• Az energetikai szakreferens havi riportokat és azok alapján éves jelentést készít a gazdálkodó szervezet (vállalat) számára:

o a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések és

o az alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények alapján.

A havi riportokat és éves jelentést az Ehat. 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) pontja és a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (2) pontja alapján kell elkészíteni.

• Az energetikai szakreferens által elkészített éves jelentést a gazdálkodó szervezet minden év május 31-ig a honlapján közzéteszi.

• Adatszolgáltatás elmulasztása esetén maximum 1.000.000 Ft bírság szabható ki (mely ismételten kiszabható).

C. Szakreferensi adatszolgáltatás (szakreferensi éves adatszolgáltatás a MEKH felé a gazdálkodó szervezet nevében)

Az adatszolgáltató energiafelhasználása tekintetében

o az épület,tevékenység (technológia) és szállítás területeire vonatkozóan (a továbbiakban: részterületek) az adatszolgáltató működésével összefüggésben felmerült teljes éves (mért és számolt) energiafelhasználás mennyiségét energiahordozónként a mért mértékegységekben, illetve a teljes felhasználást MWh/év mértékegységben is megadva;

o részterületenként az adatszolgáltató működésével összefüggésben felmerült teljes éves üvegházhatású gázkibocsátást CO2 kilotonna/év mértékegységben megadva;

o részterületenként a vállalkozás működésével összefüggésben felmerült teljes éves energiafelhasználás költségét értékben – ezer Ft/év mértékegységben megadva.

Az adatszolgáltató által elért energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan

(A megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról szükséges jelentést készíteni.)

a) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedéssel érintett műszaki rendszer megnevezését és az intézkedés műszaki tartalmát (például világításkorszerűsítés, fűtéskorszerűsítés);

b) azon tény feltüntetését, hogy a nagyvállalati energetikai auditálásra kötelezett adatszolgáltató esetében a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés szerepelt vagy nem szerepelt az energetikai audit javaslatai között ;

c) azon tény feltüntetését, hogy a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés bármely támogatás (ideértve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményét is) igénybevételével vagy anélkül valósult meg és a támogatás megjelölését;

d) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés részterület szerinti azonosítását (épület, folyamat, szállítás);

e) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés költségét ezer Ft-ban megadva;

f) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedéssel elérni tervezett energiamegtakarítást energiahordozónként a mért mértékegységekben és összesítve az intézkedésekkel elérni tervezett teljes energia megtakarítást MWh/év mértékegységben megadva;

g) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedéssel ténylegesen elért energiamegtakarítást energiahordozónként a mért mértékegységekben intézkedésenként és összesítve az intézkedésekkel elért teljes energiamegtakarítást MWh/év mértékegységben megadva;

h) a g) pont szerinti összesített energiamegtakarításon belül azon energiamegtakarítás mértékét MWh/év mértékegységben megadva, amely energiamegtakarítás támogatás igénybevételével végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedéssel valósult meg ;

i) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedéssel elért energiaköltség megtakarítást ezer Ft/év mértékegységben intézkedésenként és valamennyi intézkedésre nézve összesítetten megadva;

j) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedéssel elért nem energiaköltség típusú megtakarítást ezer Ft/év mértékegységben intézkedésenként és valamennyi intézkedésre nézve összesítetten megadva;

k) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés várható megtérülési idejét években megadva;

l) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés során létrejövő, illetve átalakított műszaki rendszer tervezett műszaki élettartamát;

m) a végrehajtott energiahatékonyságot növelő intézkedés megvalósulásának, üzembe helyezésének dátumát.

Az adatszolgáltató által végzett szemléletformálási tevékenységgel összefüggésben:

o a szemléletformálási tevékenység jellegét, leírását;

o helyszínét;

o a tevékenység ismétlődésének gyakoriságát, a program élettartamát és

o az aktív és passzív módon elért résztvevők számát.

• Az Ehat. 22/C. §-a szerinti adatszolgáltatást a szakreferens minden tárgyévet követő június 30-ig nyújtja be a MEKH felé a szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet nevében.

• Az első adatszolgáltatást – 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet alapján –

o nagyvállalatok esetén 2017. június 30-áig,

o nagyvállalatnak nem minősülő energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet esetén 2018. június 30-áig kell teljesíteni.

• Adatszolgáltatás elmulasztása esetén maximum 1.000.000 Ft bírság szabható ki (mely ismételten kiszabható)

A IV. 2. és 3. pontban szereplő riportálással kapcsolatos feladatok a gyakorlatban azonosak, ugyanakkor azok tartalmának mélysége eltérhet.

Magyarázat: A vállalatok számára az energetikai szakreferensek a törvényben és rendelet(ek)ben leírt feladatokat és azok alapján készítendő havi és éves riportokat eltérő mélységgel készíthetik el, míg a MEKH felé történő éves adatszolgáltatás minden vállalat számára azonos típusú és tartalmú kell, hogy legyen.

5. Kik lehetnek energetikai szakreferensek:

Az energetikai szakreferensre igénybevételére jogosult gazdálkodó szervezettől munkajogilag és társasági jogilag független:

A. Természetes személy, aki:

• rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,

• végzettségének megszerzését követően rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal,

• sikeres energetikai audit vizsgát tett,

• 2017.07.01-től évente minimum egy alkalommal szakmai továbbképzésen vesz részt,

• öt évente megújító energetikai audit vizsgát tesz.

B. Gazdálkodó szervezet, amely:

• rendelkezik energetikai szakreferens jogosultságú munkavállalóval,

• regisztrációs díjakat megfizette.

Gyakran Ismételt Kérdések

1. Hogy kell érteni a 400.000 kWh/év vagy 100.000 m3/év vagy 3.400 GJ/év energia felhasználást?

Példák:

• Egy KKV cég, aki 5 db bérelt telephelyen vételez közvetetten bérbeadóján keresztül és a tárgyévet megelőző 3 évi energiafogyasztásának átlaga eléri az 500.000 kWh/év villamos és 70.000 m3/év földgáz energiafelhasználást, annak kötelező szakreferenst alkalmazni.

• Egy nagyvállalat, akinek a tárgyévet megelőző 3 évi energiafogyasztásának átlagai 300.000 kWh/év villamos és 80.000 m3/év földgáz energia, valamint 100.000 liter/év üzemanyag felhasználás, nem kötelező energetikai szakreferenst igénybe venni.

• Egy cég aki 2016. évben alakult és az energia felhasználása 500.000 kWh/év szintén kötelezett külső referens alkalmazására.

2. Bérlő és Bérbeadó – ki a kötelezett?

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon vállalkozás, amely meghaladja az előírt energiafelhasználást, az kötelezett energetikai szakreferens alkalmazására.

• Abban az esetben, ha egy bérbeadó saját felhasználása által nem érné el a jogszabályban előírt értékeket (pl. irodaházak, plázák, logisztikai parkok, stb.), de amit továbbszámláz a bérlők felé összesítve eléri a limitet, akkor a bérbeadó maga is kötelezett, hiszen az ő nevén van a mérőóra, a teljes mennyiséget „elméletileg” ő használja fel. Egyébként a gyakorlatban is ő tud leginkább ráhatással bírni az energiaellátó rendszerekre (pl. energia szerződések kötése, lekötött teljesítmények optimalizálása, központi kazánok és klímák üzemeltetése/fejlesztése stb.).

• A bérlők amennyiben a továbbszámlázott energiafelhasználásukkal elérik a jogszabályban előírt értéket, úgy maguk is kötelezettek lesznek energetikai szakreferens alkalmazására, hiszen a jogszabály nem tesz különbséget, hogy a fő vagy almérőn keresztül vételezett-e a cég. Egyébként a gyakorlatban a bérlők maguk is hatással tudnak lenni a felhasználásra, hiszen az energiavételezést maguk fogyasztják el, melynél várhatóan közvetlen megtakarítási lehetőségek rejtőznek.

Tehát, az előbbiek alapján a bérbeadó és bérlő egyszerre is lehet ugyanazon felhasználási helyen energetikai szakreferensre kötelezett cég.

Abban az esetben, ha energiaköltséget nem számláznak tovább, mert pl. a bérletidíjban benne van az energiadíj is, úgy természetesen ezt nem kell, nem lehet összesíteni. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az aktuális jogszabályok alapján minden energiatovábbadást külön energiatovábbadási szerződésben és számlázással szükséges megvalósítani, mely alapján már összesíthető a felhasznált energia.

3. Továbbszámlázás során mire érdemes figyelni?

Általános elv, hogy mindig azt kell nézni, hogy kinek a nevén van a főmérőóra, illetve a továbbszámlázott (al)mérő. Előbbi rendszerint a bérbeadók, míg utóbbi a bérlők nevén szokott lenni.

4. Számlafizető is kötelezett?

Abban az esetben, ha „A” cég nevén van a mérő, de „B” cég a számlafizető hivatalosan, úgy továbbra is az „A” cég a kötelezett.

5. Milyen jogszabályok várhatóak még?

· Almérők kiépítésével kapcsolatos rendelet (erre utaló hivatkozás már az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ben is megtalálható);

· MEKH tájékoztató anyagok, melyek tovább pontosítják az energetikai szakreferens jogszabályt

Pl.: mi van akkor, ha egy cégnek nincs weboldala, akkor hol kell megjeleníteni a szakreferens éves riportját a cégeknek?

6. Csoportos adószám esetén mit kell tenni?

Egyes cégcsoportoknál előfordul, hogy egy adószámot használnak. Ez azt jelenti, hogy egy adószámot több különálló vállalkozás használ, közös NAV bevallást készít. (Csoportos adószámot használatról bővebben itt olvashat.)

Ebben az esetben ugyanúgy kell vizsgálni a cégeket, mint minden más vállalkozást (vagy éppen a bérbeadó – bérlő elszámolást), vagyis hogy az egyes cégek közvetlenül vagy közvetve elérik-e a jogszabályi limitet.

7. Leányvállalat is végezheti az Anyavállalat számára az energetikai szakreferensi előírásokat?

Jogszabály jelenleg azt mondja ki, hogy a kötelezett vállalatoknak:

„…munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.”

Továbbá energetikai szakreferens az alábbiak alapján lehet egy cég:

„A gazdálkodó szervezet energetikai szakreferensnek akkor minősül, ha vele az energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult (alkalmas) természetes személy munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.”

Tehát, az előbbiek alapján egy leányvállalatú cég (ahol az anyavállalat legalább 25 %-ban tulajdonos) nem lehet szakreferens az anyavállalatnál Magyarországon.

Továbbá azt sem lehet megtenni jelenlegi jogszabály alapján, hogy pl. a 100 %-os leányvállalatú cég felkér egy külső energetikai szakreferenst, aki mind a leányvállalatok, mind pedig az anyavállalatot ellátja, ugyanis közvetlenül kell minden érintett cégnek a szakreferensekkel szerződni. A MEKH felé történő regisztráció során is a vállalatok csak így tudják kitölteni a szükséges ÁNYK (általános nyomtatvány kitöltő) űrlapot.

Kapcsolódó cikkek

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás