Életcikluselemzés - atomerőművek

2018 októberében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized egyik legfontosabb jelentését publikálta. A jelentés sokadszorra figyelmeztet, hogy valós nemzetközi összefogásra és ambiciózusabb fellépésre is szükség van annak érdekében, ha a károsanyag-kibocsátást radikálisan csökkenteni szeretné az emberiség.


Már jelenleg is tapasztaljuk, mit okoz az 1 Celsius fok globális felmelegedés: többek között extrém időjárást, emelkedő tengerszintet, eltűnő északi-sarki jeget. Számos klímaváltozási hatás elkerülhető lenne, ha a globális felmelegedést sikerülne másfél fok alatt tartani. Másfél fokos globális felmelegedés esetében 100 évente egyszer következne be, hogy az északi Jeges-tenger nem fagy be, két fok esetében azonban már minden évtizedben sor kerülne rá.


Ebben a helyzetben felértékelődik az egyes energiatermelési technológiák környezeti hatásának vizsgálata, ezen belül is a globális felmelegedésre gyakorolt hatás. A magyar atomlobbisták egyik fő érve Paks II. mellett, hogy az atomerőművek működésük során nem bocsátanak ki sem szén-dioxidot, sem más üvegházhatású gázt (ÜHG), azonban felmerül a kérdés, hogy a teljes életciklusra vetítve mire jutunk, és hogyan alakul más technológiákkal való összehasonlításkor.


A teljes életciklus azt jelenti, hogy az adott erőmű létesítése során, az alapanyagok előállítása, kitermelése, szállítása során, az erőmű működése, az üzemanyag előállítása, kitermelése során, valamint az erőmű lebontása, a hulladékok ártalmatlanítása során keletkező üvegház-hatású gázokat mind-mind figyelembe vesszük.


Az alábbi ábra jól jelzi, hogy az atomerőművek teljes életciklus alapon is a leginkább klímabarát technológiák közé tartoznak. A low-carbon technológiák finomabb felbontású ábráján jól megfigyelhető, hogy az atomerőművekhez kapcsolható ÜHG-kibocsátás hasonló szinten van, mint a víz-, a nap- és szélenergia.


klímaváltozás


Érdekes lehet a napelemekre vonatkozó sárga sáv vastagságának, azaz az értékek nagyobb szórásának oka, hogy több napelem-technológia klímakárosító hatását tartalmazza. Az első generációs napelemcellákhoz (crystalline silicon) köthető üvegházgáz-kibocsátás 50-70%-kal nagyobb, mint a második generációs (thin film) celláké. Utóbbiak között az amorf szilícium és a kadmium-tellurid cellák rendelkeznek a legalacsonyabb kibocsátással. Meg kell jegyezni, hogy a napelemekhez köthető üvegházgáz-kibocsátás függ attól is, hogy a napelem hol kerül telepítésre: természetes, hogy minél inkább napsütötte helyre kerül, annál több villamos energiát fog termelni, s annál kisebb lesz az egy kilowattórára jutó ÜHG-kibocsátás. Hasonló gondolatok természetesen az összes időjárásfüggő megújuló energiaforrásról is elmondhatók.


Az atomerőmű életciklusa során számolnunk kell az urán kitermelésével és dúsításával, az érc szállításával, a fűtőanyag előállításával, az erőmű és a kiszolgáló létesítmények építésével, továbbá a kiégett fűtőanyag hűtése, lerakása, őrzése, az atomtemetők kialakítása sem atomárammal működik többnyire. És itt el is érkeztünk az atomerőművek kritikus pontjához. Amint az ábrából kivehető, az atomerőművek teljes életciklusa során kibocsátott károsanyag-mennyisége a kutatások szerint meglepően alacsony annak fényében, hogy a felhasznált fűtőelemek tárolására még mindig nem alakult ki végleges megoldás. Mivel jelentős biztonságpolitikai és környezeti kockázatot jelent ezen elemek elhelyezése a következő néhány tízezer évben, ezért a tárolás módjának és idejének beleszámítása jelentősen változtathatja, torzíthatja a képet, ugyanis nincs egyezményes megoldás ennek az életciklusba való beszámítására.


Összegzésképp elmondható, hogy az atomenergia csupán a rendelkezésre álló számítások alapján foglalhat el ugyanolyan előkelő helyet a klímaváltozás elleni harcban, mint a megújulók. A hosszú elkészülési idő, a hatalmas bekerülési költség, a biztonsági kockázat, a rugalmatlanság, a technológia fejlődésének megállása és az, hogy a jövő energiaellátási rendszerei a decentralizáltság irányába tolódnak, mind megkérdőjelezik az atomerőművek jövőbeni létjogosultságát a világ energiamixében, különösen a megújuló energia és az energiatároló rendszerek rohamos fejlődésének láttán.



Kelner Máté

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás