Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer – Gyakran ismételt kérdések

Melyik az EKR törvény?

 

A 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (Ehat tv.) módosításával 2021. január 1-ével Magyarországon is bevezetésre került az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR). A rendszerrel kapcsolatos részletszabályok a törvény 12/A fejezetében, a 15. §-ban találhatóak. Kiegészítést a törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. mellékletében, valamint a 7/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról található.

 

EKR gyakran idmételt kérdések

 

Kik a kötelezettek?

 

Az EKR értelmében a villamos energia vagy földgáz vagy közlekedés célú üzemanyag energiakereskedők és/vagy egyetemes szolgáltatók, akik végső felhasználók számára értékesítenek, kötelesek a tárgyévben a két évvel korábban értékesített energiamennyiség arányában számolt végsőenergia megtakarítást elérni a végső felhasználók körében. A távhőszolgáltatókra a kötelezettség nem terjed ki.

A kötelezettség mértéke az első években évről-évre folyamatosan emelkedik, majd 2024-ben eléri a 0,5%-os maximális mértéket. Amennyiben a várt és kívánt megtakarításokat beváltja a rendszer, 2028-tól majd vélhetően több lépcsőben csökkenni kezd (lásd a fenti táblázatban).

Amennyiben egy kötelezett vállalat adott évi kötelezettségét nem tudja vagy nem akarja intézkedések végrehajtásával vagy megvásárlásával teljesíteni, az előírt kötelezettség teljesítése az ún. kivásárlási járulék megfizetésével is megvalósítható. A kivásárlási járulék mértéke 50 000 Ft/ (nem teljesített) GJ.

A kötelezettségi rendszer működőképessége szempontjából elengedhetetlen a hiteles és következetes kikényszerítési mechanizmus, amelyet a Hivatal által kiszabott bírságok jelentenek. Amennyiben egy kötelezett vállalat az adott évi kötelezettségét nem vagy hibásan teljesítette, 70 000 Ft/ (nem teljesített) GJ bírságot kell fizessen.

Amennyiben egy kötelezett vállalat az adott évi kötelezettségét nem, vagy hibásan teljesítette, 70 000 Ft/ (nem teljesített) GJ bírságot kell fizessen.

 

Hogyan határozzák meg a kötelezetti célértéket?

 

A kötelezettség a bázisidőszakban (T-2 év) a végső felhasználók részére értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség %-a. A pontos mennyiséget a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a tárgyév március 31.-ig megküldi minden kötelezett számára.

 

 

Hogyan teljesítik a kereskedők a kötelezettségüket?

 

A magyar EKR minden energia végfelhasználói szegmensre kiterjed, a kötelezettek bárhol végrehajthatnak vagy „vásárolhatnak” ” intézkedéseket, tehát az ipari, lakossági, közszféra, közlekedési, szolgáltatási és mezőgazdasági szektorokban egyaránt. Összeségében tehát négy különböző úton érhető el a kötelezettség teljesítése:

 

EKR gyakran idmételt kérdések

 

A) A) A kötelezettek saját maguk valósítanak meg végsőenergia megtakarítással járó projektet. A 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról 1. § 32. szerint a végsőenergia fogyasztás: „az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.” Ennek megfelelően, mivel az energiaátalakítási ágazatnak az energiaszállításra szolgáltatatott energia nem számít végső energiának, a villamos energia vagy földgáz energiakereskedők és/vagy egyetemes szolgáltatók saját rendszereik hatékonyságát növelő projektjeik nem számolhatóak el a kötelezettség teljesítésére. De pl. egy üzemanyagtöltő állomáson végzett fűtéskorszerűsítés vagy a világítási rendszer korszerűsítése már végső energiafelhasználással járó beruházás, így annak eredménye felhasználható a kötelezettség teljesítésére.

 

B) B) Röviden, más által végzett energiamegtakarítási projekt megvalósításához járulnak hozzá, legtöbbször forrást allokálnak a projektre azzal, hogy a projektből származó megtakarítást megveszik. Mivel az előzőek értelmében a kötelezettek többségének nincs saját végsőenergia felhasználása, így energiamegtakarítási projektekből származó GJ megtakarítást elsősorban a felhasználóktól fognak tudni beszerezni. A kötelezettek bármely hazai végső energia felhasználótól szerezhetnek be GJ-t, nem csak a saját ügyfeleiktől. A hitelesített energiamegtakarítással járó intézkedéssel elért egy évnyi energiamegtakarítás mértéke (GJ) egy korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, az ezt igazoló dokumentum az ún. „EKR tanúsítvány” az, amit a kötelezettek meg tudnak vásárolni.

 

C) C) Amennyiben egy kötelezett vállalat adott évi kötelezettségét nem tudja vagy nem akarja intézkedések végrehajtásával vagy megvásárlásával teljesíteni, az előírt kötelezettség teljesítése az ún. kivásárlási járulék megfizetésével is megvalósítható. A kivásárlási járulék mértéke 50 000 Ft/ (nem teljesített) GJ.

 

D) D) Amennyiben egy kötelezett vállalat az adott évi kötelezettségét nem vagy hibásan teljesítette, 70 000 Ft/ (nem teljesített) GJ bírságot kell fizessen.

 

Fontos, hogy a kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, előnyös feltételekkel. Amennyiben a kötelezett az adott év előírásait már teljesítette, lehetősége van az „elért” (vásárolt) többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval elszámolni (amennyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyakorlatiasan gondolkozó kötelezett vállalatok mindig előre fognak dolgozni, effektíve 1/3 -ával csökkentve a megtakarítási kötelezettségüket.

 

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×