Almérő GYIK
Igényelje díjmentes konzultációnkat
I. A rendelet hatálya, hatályba lépése
1. Az almérő
felszerelési kötelezettségét európai uniós joganyag írja elő?
A rendelkezés bevezetésére az
energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról,
valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv)
foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében került sor, azonban az
Irányelv nem írja elő konkrétan az almérő felszerelésére vonatkozó jogszabályi
előírások megalkotását a tagállamok számára. Az almérők telepítési
kötelezettségének hazai bevezetése a nagyobb energiafelhasználású gazdálkodó
szervezetek energiamegtakarítást célzó intézkedéseinek és energiahatékony
működésének elősegítése érdekében történt.
2. Kiknek kötelező
almérőket felszerelni?
Almérőket a szakreferens
alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelni, amennyiben
rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek
teljesítménye meghaladja a Rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társasági
adó kedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy
felújításhoz.
3. Milyen
határidőket kell betartani az almérők telepítése során?
A Rendelet a jogszabályoknak való
megfelelés megkönnyítése és beruházások tervezhetősége érdekében lépcsőzetes
bevezetést tartalmaz. Az almérőket a Rendeletben meghatározott telepítési
pontokra 2021. január 1-ig, illetve 2022. január 1-ig kell felszerelni.
2021. január 1-ig | 2022. január 1-ig | |
---|---|---|
Önálló villamos berendezések (névleges teljesítmény) |
>100 kW | >50 kW |
Hőtermelő és klímaberendezések (névleges elektromos teljesítmény) |
>140 kW | >70 kW |
Egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (egyidejű teljesítmény) |
>200 kW | >100 kW |
II. Az almérő, a telepítés folyamata
4. Milyen
energiahordozók fogyasztását kell almérőkkel mérni?
A Rendelet jelenleg csak a villamosenergia-fogyasztáshoz
kapcsolódóan ír elő almérő telepítési kötelezettséget.
5. Megfeleltethető az elszámolási mérő almérőnek, ha teljesíti a
Rendeletben előírt feltételeket?
A Rendelet 2. § (1) bekezdése
alapján jelenleg az elszámolási mérő nem minősül almérőnek, függetlenül attól,
hogy az megfelel a Rendeletben foglalt műszaki paramétereknek.
6. Kötelező az
almérők felszerelését megelőzően terv készítése?
A Rendelet nem tartalmaz előírást
az almérés kialakításához kapcsolódó előkészítő feladatokra vonatkozóan. Az
előkészítés minden esetben az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó
szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt
vevő szakemberek feladata.
7. Kell
hitelesítéssel rendelkeznie az almérőként alkalmazott fogyasztásmérőnek?
A Rendelet nem tartalmaz előírást
az almérőként alkalmazott fogyasztásmérők kötelező hitelesítésére vonatkozóan,
csak az alkalmazott almérő mérési pontossága került előírásra.
8. Az almérő által
mért adatok tárolásának idejére vonatkozóan – napi, heti, havi –
tartalmaz-e a
Rendelet előírást?
A Rendelet nem tartalmaz előírást
az almérők által mért adatok mennyiségére és tárolási idejére vonatkozóan. A
telepítési pontok sokszínűsége miatt nem adható minden esetkört hiánytalanul
felölelő, pontos és részletes specifikáció, ennek kidolgozása a helyszín
ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodószervezet, illetve a
mérési pontok tervezésében, a mérők telepítésében részt vevő szakemberek
feladata.
9. Az almérő által
mért adatok tárolása kiváltható-e az almérőből kiolvasott adatok
tárolásával?
A Rendelet előírásai alapján
jelenleg az almérőnek kell alkalmasnak lennie az adattárolásra.
10. A Rendelet szerint az almérőnek legalább negyedóránkénti mérésre
alkalmasnak kell lennie. Ez mit jelent: negyedóránként egy pillanatnyi
fogyasztásérték mérését vagy negyedóránként az eltelt negyedóra fogyasztásérték
mérését?
A Rendelet 2. § (1) bekezdése
alapján az almérő az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás
megosztására, vagy egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek
villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérésére szolgál. A pillanatnyi
fogyasztás – vagyis a pillanatnyi felvett teljesítmény – mérése nem alkalmas a
Rendeletben megfogalmazott cél teljesítésére, annak kizárólag a két
adatrögzítési időpont között eltelt idő során elfogyasztott energia
mennyiségének megmérése tesz eleget.
11. Motorok, valamint egyedi fűtő és hűtő készülékek
esetén a mérőkör 1 fázisúlag kialakítható-e?
A telepítési pontok sokszínűsége
miatt nem adható általánosan használható, pontos és részletes
specifikáció, ennek kidolgozása a
helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett
gazdálkodó szervezet, illetve a
mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő
szakemberek feladata.
12. Olyan berendezések esetén, melyek rögzítik saját
villamos energia felhasználásukat teljesíthető-e az almérőre vonatkozó
telepítési kötelezettség a berendezésből származó mérési adatok elérhetővé
tételével?
A Rendelet 2. § (1) bekezdése nem
tartalmaz megkötést arra vonatkozóan, hogy az almérőnek a mért berendezésektől
elkülönült, vagy azzal – akár gyári kialakításából fakadóan – egybeépített berendezésnek
kell-e lennie.
III. A telepítési pontok meghatározása
13. A Rendelet 3. §
(2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont hogyan határozható
meg?
A Rendelet 3. § (2) bekezdésében
hivatkozott betáplálási pont azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot
jelenti, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek)
beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH
rendeletben meghatározott értékeket.
14. A MEKH rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott
beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt hogyan kell meghatározni?
A beépített legnagyobb egyidejű
teljesítményigény a betáplálási pontot követően beépített fogyasztói
berendezések számbavételével határozható meg. A betáplálási pontot követően
beépített fogyasztói berendezések általában nem állandó terheléssel időszakosan
üzemelnek, ezért üzemidejük alatt a felvett teljesítmény változhat. A beépített
legnagyobb egyidejű teljesítményigény az azonos időben bekapcsolt fogyasztói
berendezések legnagyobb együttes felvett teljesítményét jelenti.
15. Minden olyan szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet
köteles almérőt telepíteni, ahol a beépített legnagyobb egyidejű teljesítmény
igény meghaladja a 200 kW-ot (illetve 2022. január 1-jét követően a 100 KW-ot),
vagy csak akkor kell almérőt telepíteni, ha van 100 kW (illetve 2022. január
1-jét követően 50 KW) feletti névleges teljesítményű önálló villamos
berendezése, vagy van 140 kW (illetve 2022. január 1-jét követően a 70 KW)
feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezése?
A Rendelet szerint az energetikai
szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek
2022. január 1-ig kötelesek
almérő felszerelésére az alábbi telepítési pontokra:
a) elsősorban az 50 kW névleges teljesítményt
meghaladó önálló villamos berendezések, és 70 kW névleges elektromos
teljesítményt meghaladó hőtermelő és klímaberendezések betáplálási pontjaira
(2021. január 1-ig 100 kW, illetve 140 kW teljesítményt meghaladó gépek
betáplálási pontjaira);
b) másodsorban a 100 kW legnagyobb egyidejű
teljesítményt meghaladó, egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és
technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor,
üzemcsarnok, illetve épület) betáplálási pontjaira (2021. január 1-ig
200 kW legnagyobb egyidejű teljesítmény felett), mely
érték számításánál az a) pont
szerinti – már almérővel mért – berendezések figyelmen
kívül hagyhatók;
c) kivételt képeznek a számítással meghatározható fogyasztású
berendezések, valamint az átlagosan 1000 üzemóra/év (2021. január 1-ig 2000
üzemóra/év) üzemidőt el nem érő berendezések.
16. A Rendelet 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott beépített
teljesítmény értékek megítélésekor a normál üzemi teljesítményt kell figyelembe
venni?
A Rendeletben meghatározott
beépített teljesítmény értékek megítélése során az érintett berendezések
névleges teljesítményének vizsgálata szükséges.
17. A Rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott
beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény azt jeleni, hogy 200kW-ot
meghaladó normál üzemi teljesítmény esetén szükséges az almérő beépítése?
A Rendelet 3.§ (2) bekezdésének
alkalmazása során a berendezések legnagyobb egyidejű teljesítményének
vizsgálata szükséges. Amennyiben az egyidejű teljesítmény valamely okból
– így például dokumentáció
hiányában – nem állapítható meg, a betáplálási pont túláram védelme által
biztosított teljesítmény vizsgálata alapján dönthető el az almérő telepítési
kötelezettség.
18. Szükséges
almérőt telepíteni arra a betáplálási pontra, amelyen keresztül
200 kW (2022. január 1. napját követően 100kW) feletti beépített
teljesítményű energiatermelő (napelemes) rendszer csatlakozik villamosenergia
elosztó hálózathoz?
A Rendelet 2. § és 3. §-a szerint
almérővel csak villamosenergia-felhasználást szükséges mérni, a termelést nem.
19. Köteles az irodaház tulajdonosának üzemeltetésében
álló 150 kW-os folyadékhűtő villamosenergia-felhasználását almérővel mérni az
ingatlan jelentős – egyébként szakreferens alkalmazására kötelezett – bérlője?
Ha igen, hol van az a határ, ahonnan jelentős bérlőnek minősül?
A kérdés megválaszolásához az
energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló
122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet
7/A. § (1a) bekezdése adhat iránymutatást, mely szerint „(…) a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának
számít”. A kérdésben leírt helyzetben meg kell vizsgálni, hogy a
folyadékhűtő üzemeléséhez szükséges villamos energiát ki vételezi, és azt –
mérés alapján – továbbadja-e. Amennyiben a bérbeadó a hűtést átalánydíjas
szolgáltatásként nyújtja a bérlő részére (akár a bérleti díj fejében), úgy a
folyadékhűtő villamosenergia felhasználásának mérésére a bérbeadónak kell
almérőt telepíteni, amennyiben rá a Rendelet személyi hatálya kiterjed. Ezzel
szemben, ha a folyadékhűtő villamosenergia felhasználása a bérlő felé mérés
alapján elszámolt villamos energia részét képezi, a bérlőnek kell az almérő
felszereléséről gondoskodnia, feltéve, hogy rá a Rendelet személyi hatálya
kiterjed.
20. Amennyiben a vizsgált berendezés villamos energia tárolására alkalmas
eszközzel üzemel (pl. elektromos targonca, elektromos gépjármű), a töltés során
felhasznált villamos energia mérésére kell almérőt telepíteni, vagy magának az
eszköznek az energia felhasználását kell mérni?
Amennyiben a villamos energia
tárolására alkalmas eszközzel üzemelő eszköz villamosenergia fogyasztásának
mérése az eszközön műszakilag nem, vagy csak aránytalanul nagy költségekkel
oldható meg, az almérés kialakítása elfogadható a töltő betáplálási pontján is.
Ezen helyzetek megítélése – a Rendelet általánosan megfogalmazott rendelkezései
figyelme vétele mellett – minden esetben egyedi mérlegelést igényel.
21. Milyen
kivételek esetében nem kötelező az almérő telepítése?
Kivételt képeznek azok a
berendezések, amelyek villamosenergia-felhasználása a beépített teljesítmény és
az üzemidő alapján meghatározható. A villamosenergia-felhasználás a beépített
teljesítmény és az üzemidő alapján azonban biztosan nem határozható meg például
azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy
vezérlés alapján az üzemidejük egy részében:
a) a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten
is üzemszerűen tudnak működni, vagy
b) működésüket
képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.
A fentiek alapján az almérő
telepítési kötelezettség alól kivételt képezhetnek például az alábbi
berendezések, rendszerek:
-
Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
-
Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli, fix üzemidő)
- Kompresszor (állandó fordulatú,
fix üzemidő vagy üzemidő-számláló, vagy üresjárati üzemidő is mérve van és
ismert az üresjárati teljesítmény)
-
Légkezelők (szabályozatlan, ismert üzemidővel)
-
Ventilátorok (állandó fordulatú, fix üzemidő)
- Bármilyen ismert teljesítményű
berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten
nem tud üzemelni.
Kivételt képeznek továbbá azok a
berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2000
üzemóra/év értéket (2022. január 1-től 1000 üzemóra/év értéket) nem haladja
meg.
22. A Rendelet 3. § (3) bekezdésében szereplő 3 év átlagára számított 2000
üzemóra/év (2022. január 1. napját követően 1000 üzemóra/év) értéket mi alapján
kell meghatározni? Beleszámít a bekapcsolt állapot az üzemidőbe (például a gép
bekapcsolt állapotban van, de nem üzemel, vagy meleg tartalék), vagy csak a
tényleges üzemmenetet kell figyelembe venni?
Az üzemidő számításakor a meleg tartalék nem jelent
kivételt.
IV. TAO kedvezmény igénybevétele
23. A Rendelet 4 §-át mely energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházásokra, illetve felújításokra kell alkalmazni? Amelyek megindítása, vagy
üzembe helyezése a Rendelet hatálybalépése után történt, vagy amelyekkel
kapcsolatban az adókedvezmény igénybevétele a Rendelet hatálybalépése után
történt?
A Rendelet 4. §-a szerint az
energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet
energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének
igénybevétele esetén köteles almérőt felszerelni, tehát az almérő az
adókedvezmény igénybevételéig kell üzembe helyezni, ez a nap lesz a
fogyasztásmérési igény kezdete.
24. Meglévő világítási rendszer korszerűsítéséhez
kapcsolódó energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás
adókedvezményének igénybevétele esetén szükséges-e almérő felszerelése abban az
esetben, ha a megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és a napi átlagos
üzemidő alapján határozható meg?
Amennyiben a kérdéses világítási
rendszer nem esik a Rendelet 3. § (4) bekezdés a) vagy b) bekezdésének hatálya
alá, de az energiafelhasználása meghatározható számítással a beépített
teljesítmény és az üzemidő alapján, akkor nem szükséges a 4. § szerinti
beruházás vagy felújítás esetében sem a fogyasztásának meghatározására almérőt
telepíteni.
25. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás,
felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén kötelező almérőt felszerelni
akkor, ha a beruházással vagy felújítással elért megtakarítás jelentős része
nem villamos energiában valósult meg, de a berendezésnek van járulékos
villamosenergia fogyasztása?
A Rendelet 4. §-a nem tartalmaz
korlátozást arra nézve, hogy a kérdéses beruházás vagy felújítása milyen
arányban jár villamos energia megtakarítással. Amennyiben a projekt
villamosenergia felhasználást érint, és a projekt megkezdésének napja a
Rendelet hatályba lépését követő időpont, az almérő telepítése kötelező.
V. Az adatok felhasználása
26. A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint felszerelt
almérő által mért villamos energia felhasználási adatokat át kell adni az
almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet részére, illetve van
egyéb, külső szervek felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség?
Az energiahatékonyságról szóló
2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2)
bekezdés b) pontjában előírt feladat megfelelő teljesítése érdekében az almérő
felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezetnek a mérési adatokat
hozzáférhetővé kell tenni az általa alkalmazott energetikai szakreferensnek
vagy energetikai szakreferens szervezetnek.
27. Milyen kötelezettségek terhelik az energetikai
szakreferenseket, illetve az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett
gazdálkodó szervezetek a jogszabály által kialakított alméréssel kapcsolatban?
Kell az almérő beépítéséről bejelentést tenni vagy igazolni azt? Mit kell tenni
az almérők által mért adatokkal?
Az energiahatékonyságról szóló
2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) bekezdése szerint:
„(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági
szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az
igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában.
Ennek keretében:
a) figyelemmel kíséri a gazdálkodó
szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági
intézkedések megvalósítását,
b) a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai
folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon
követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a c)
pont szerinti jelentésben feltünteti,
c) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet
számára,
d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
e) részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági
szemléletének kialakításában.”
Az energiahatékonyságról szóló
törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (2)
bekezdés e) pontja szerint:
„(2) Az energetikai szakreferens
(…)
e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó
szervezet számára készített havi jelentések alapján a havi jelentésekkel
érintett évet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági
fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért
energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles
gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz, (…)”
A fenti adatszolgáltatást a
szakreferensnek először a 2020. évről szóló éves jelentésében kell teljesíteni
2021. június 30-ig.
Igényelje díjmentes konzultációnkat
Kapcsolódó cikkek
- Gyakorlati tanácsok energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett cégeknek az 1/2020. MEKH-rendelet (almérés) alkalmazásához
- Mennyibe kerül az almérés?
- 1/2020. MEKH-rendelet magyarázata gyakorlati példákkal
- Komplex energiahatékonysági audit jogszabályi háttere
- Megjelent az almérős törvény!
- TAO felhasználás energiahatékonysági beruházásokhoz