A 22-ES (SZÚNYOG) CSAPDÁJA

A legtöbb szúnyogirtásról szóló hír utolsó mondata, hogy a kiszórt vegyszer nem káros a környezetre, csak a szúnyogokat pusztítja el, de például a méhekre is veszélyes lehet. Hogy is van ez valójában?


A szúnyogirtást csak akkor nevezhetnénk szúnyogirtásnak, ha lényegesen több szúnyog pusztul el az alkalmazásakor, mint más élőlény. Ez a valóságban legtöbbször azonban nem így történik: minden egyes kiirtott csípőszúnyogra több száz más fajhoz tartozó elpusztított rovar jut (a szúnyogártalom nagyságától függően). Persze könnyű lenne azt állítani, hogy ezek csak rovarok: mindössze járulékos veszteség. Saját magunkat viszont kár lenne mérgezni, így már csak ezért is érdemes megfontolni más megoldásokat. Ilyen alternatíva a szelektív biológiai lárvairtáson alapuló módszer, ami semmilyen káros hatással nincs az élővilág többi részére.




Egy módszer, ami nem öl meg mindent

A szelektív biológiai lárvairtáson alapuló módszer alapja, hogy a szúnyoglárvák tenyészővizébe kell juttatni egy baktérium (Bacillus thuriniensis ssp. israelensis, Bti) által termelt fehérjét. Ezt a fehérjét a vízben élő szervezetek elfogyasztják, de annak megemésztése során csak a csípő- és púposszúnyog lárvákban keletkezik mérgező termék. Így a kívánt szúnyogfajok elpusztulnak, minden más életben marad: az árvaszúnyogok esetében kilencszeres túladagolás kellene a halálos dózishoz, míg más vízi szerzetekben a több százszoros túladagolás sem tenne kárt. Természetesen az alternatív eljárás nagyobb szaktudást igényel, mint a vegyszeres védekezés, a környezetünk és saját egészségünk védelme miatt azonban célszerű ezt választani. Németországban például kizárólag csak ezzel a módszerrel védekeznek, és a többi nyugat-európai országban is többnyire ezt használják. Ez nálunk sajnos nincs így. Magyarországon ugyan Szegeden eredményesen alkalmazták ezt a fajta eljárást, jelentősen csökkentve a kémiai irtások területméretét és ezzel együtt a szúnyogirtásra fordított költségeket is, sajnos azonban a megfelelő szakmai, szakértői háttér mellett a kellő technológiai fejlettség sem adott hazánkban, így jelen pillanatban nem minden típusú tenyészőhely kezelhető. Greenpeace tájékoztatása szerint, azonban nem kilátástalan a helyzet, talán már 2020-tól megszűnhet a légi szúnyogirtás. Az EU jövő évtől ugyanis a tervek szerint teljesen betiltja a légi irtás során alkalmazott vegyszereket, így itthon is kénytelenek lesznek átállni az olcsóbb, eredményesebb és az élővilágra is kevésbé veszélyes, környezettudatos földi irtásra, melynek köszönhetően rengeteg értékes rovar menekülhetne meg a pusztulástól.

A cikket a Csíplek! Alapítvány támogatta

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás