1/2020. MEKH-rendelet magyarázata gyakorlati példákkal

MIRŐL SZÓL A JOGSZABÁLY?


  • Minden energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett cég számára az 1/2020. MEKH-rendelet szerint kötelező almérési rendszert kiépíteni.
  • Az almérők felszerelésére javaslatot tehet az energetikai szakreferens, energetikai auditor illetve az ISO 50001 energiagazdálkodási rendszer auditora/tanúsítója, a javaslatok megvalósításáról a kötelezett cég dönt.
  • Az energetikai szakreferens feladata, hogy az almérők adatait nyilvántartsa, és azokat egy később meghatározott tartalmú riport formájában lejelentse a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára

MILYEN ENERGIAHATÉKONYSÁGGAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK A RELEVÁNSAK MAGYARORSZÁGON?


  • 1. EU Energiahatékonysági irányelv I. (2012.)
  • 2. Hazai Energiahatékonyságról szóló törvény (2015.)
    • Energetikai audit kötelezettség nagyvállalatok számára
  • 3. Energiahatékonyságról szóló törvény módosítása (2016-2017.)
    • Nemzeti Energetikusi Hálózat kialakítása KKV-k és önkormányzatok számára
    • Energetikai szakreferens kötelezettség nagyobb energia felhasználású vállalatoknak
  • 4. Energiahatékonysági beruházások elszámolása TAO-ból (törvény és vhr.) (2017.)
  • 5. EU Energiahatékonysági irányelv II. (2019. november)
  • 6. Nemzeti Energiastratégia bemutatása (2019. december)
  • 7. 1/2020. MEKH-rendelet, Almérős jogszabály (2020. július)

MILYEN GÉPEKET, BERENDEZÉSEK, ÜZEMEGYSÉGEKET KELL MÉRNI ALMÉRŐVEL?


  • Melyek áram felhasználása a beépített teljesítmény (kW) és az üzemidő (óra) alapján nem határozható meg, pl.:
    o beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni VAGY
    o működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.
  • 50 kW feletti névleges teljesítményű berendezéseket (pl. kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések)
  • 70 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezéseket (pl. klíma, légkezelő, hőlégbefúvó, hőszivattyú).
  • 100 kW feletti egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezéseket (pl. gép/gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület), ez pont csak 2022.01.01-től lép életbe.
  • TAO törvény szerinti energiahatékonysági beruházási támogatás igénybevétele esetén a beruházással érintett villamos-energia felhasználási ponton szintén, ha a villamos energia felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg.
  • Azon berendezések esetében, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában 1.000 üzemóra/év alatt van, nem kötelező az almérés kiépítése.

MILYEN ALMÉRŐ FELEL MEG AZ ELVÁRÁSOKNAK?


  • Villamos energia mérés szükséges
  • legalább „B” pontossági osztályba sorolt, és a váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő
  • Legalább ¼ órás mérési adatok rögzítésére alkalmas
  • Mérőnek alkalmasnak kell lenni a mért adatok tárolásra vagy pedig tárolás céljából továbbítására alkalmasnak kell lennie adat gyújtó rendszerbe
  • Egyes villamosenergia-fogyasztó készülékeket elkülönülten szükséges mérni

MIKORTÓL LÉP HATÁLYBA A JOGSZABÁLY?


Megnevezés 2020.01.24.-től Kötelező* 2021.01.01.-től Kötelező* 2022.01.24.-től Kötelező*
Villamos berendezések
(ol. kompresszorok, motorok,
szivattyúk, egyéb technológiai gépek)
- 100 kw felett 50 kw felett
Hőtermelő és klímaberendezések
(pl. klíma, légkezelő, hőszivattyú)
- 140 kw felett 70 kw felett
Egy ponton keresztül megtáplált
berendezések
- - 100 kw felett
TAO törvény szerinti Minden jövőbeni beruházás esetén szükséges függetlenül a teljesítménytől
Almérő kiépítési mentesség - 2.000 üzemóra/év
alatt
1.000 üzemóra/év
alatt

 


MILYEN BERENDEZÉSEKET NEM KELL ALMÉRŐVEL ELLÁTNI?


Ahol a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható, többek között:

  • Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
  • Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli + fix üzemidő)
  • Kompresszor (alábbi ritkán előforduló helyzetek)
    • állandó fordulatú + fix üzemidő
    • üzemidő-számláló + üresjárati üzemidő is mérve van + ismert az üresjárati teljesítmény
  • Légkezelők (szabályozatlan)
  • Ventilátorok (állandó fordulatú + fix üzemidő)
  • Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni, és működését minden esetben üzemóra számláló rögzíti, vagy ismert üzemidővel működik.
  • Nem szükséges almérőt felszerelni, ha a kötelezett gazdálkodó szervezet elszámolási mérője megfelel a jogszabályi követelményeknek, és a mért adatokat közvetlenül megkapja és nyilvántartja, vagy legalább havi rendszerességgel a szolgáltatótól átveszi és nyilvántartja.

MI A BETÁPLÁLÁSI PONT DEFINÍCIÓJA?


Ahol van olyan villamoskötés a hálózaton (pl. elosztó, biztosíték), ahol ezek a kábelek jól megfoghatók mérés szempontjából.


MI A BEÉPÍTETT LEGNAGYOBB EGYIDEJŰ TELJESÍTMÉNYIGÉNY FOGALMA?


Össze kell adni az egy kötésre vonatkozó berendezések névleges villamos (felvett) teljesítményét.


KAZÁNNÁL MI A NÉVLEGES TELJESÍTMÉNY (GÁZÉGŐ, SZIVATTYÚ, VEZÉRLÉS, NYOMÁSTARTÓ EGYBEN VAGY KÜLÖN BERENDEZÉSKÉNT ÉRTENDŐ)?


A jogszabály „hőtermelőről” beszél. Így gázégő, vezérlés összetartozik, de például a vízkezelést vagy a szekunder rendszeri szivattyúkat külön szükséges figyelembe venni.


HOGYAN KELL ÉRTELMEZNI A NÉVLEGES ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNYT?


A névleges elektromos teljesítmény gyakorlatilag más néven a „felvett névleges teljesítmény”. (Figyelni kell arra, hogy a felvett teljesítményt ne keverjék össze a legtöbbször ismert és használt leadott teljesítménnyel, ugyanis az nagyságrendileg más érték, mint a felvett teljesítmény!)

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás