1/2020. MEKH-rendelet magyarázata gyakorlati példákkal

Miről szól a jogszabály?

  • Minden energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett cég számára az 1/2020. MEKH-rendelet szerint kötelező almérési rendszert kiépíteni.
  • Az almérők felszerelésére javaslatot tehet az energetikai szakreferens, energetikai auditor illetve az ISO 50001 energiagazdálkodási rendszer auditora/tanúsítója, a javaslatok megvalósításáról a kötelezett cég dönt.
  • Az energetikai szakreferens feladata, hogy az almérők adatait nyilvántartsa, és azokat egy később meghatározott tartalmú riport formájában lejelentse a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára

Milyen energiahatékonysággal kapcsolatos jogszabályok a relevánsak Magyarországon?

  • 1. EU Energiahatékonysági irányelv I. (2012.)
  • 2. Hazai Energiahatékonyságról szóló törvény (2015.)
    • Energetikai audit kötelezettség nagyvállalatok számára
  • 3. Energiahatékonyságról szóló törvény módosítása (2016-2017.)
    • Nemzeti Energetikusi Hálózat kialakítása KKV-k és önkormányzatok számára
    • Energetikai szakreferens kötelezettség nagyobb energia felhasználású vállalatoknak
  • 4. Energiahatékonysági beruházások elszámolása TAO-ból (törvény és vhr.) (2017.)
  • 5. EU Energiahatékonysági irányelv II. (2019. november)
  • 6. Nemzeti Energiastratégia bemutatása (2019. december)
  • 7. 1/2020. MEKH-rendelet, Almérős jogszabály (2020. január)

Milyen gépeket, berendezések, üzemegységeket kell mérni almérővel?

  • Melyek áram felhasználása a beépített teljesítmény (kW) és az üzemidő (óra) alapján nem határozható meg, pl.:
    o beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni VAGY
    o működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.
  • 50 kW feletti névleges teljesítményű berendezéseket (pl. kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések)
  • 70 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezéseket (pl. klíma, légkezelő, hőlégbefúvó, hőszivattyú).
  • 100 kW feletti egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezéseket (pl. gép/gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület)
  • TAO törvény szerinti energiahatékonysági beruházási támogatás igénybevétele esetén a beruházással érintett villamos-energia felhasználási ponton szintén, ha a villamos energia felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg.
  • Azon berendezések esetében, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában 1.000 üzemóra/év alatt van, nem kötelező az almérés kiépítése.

Milyen almérő felel meg az elvárásoknak?

  • Villamos energia mérés szükséges
  • 3 %-os hibahatáron belüli pontosság
  • Legalább ¼ órás mérési adatok rögzítése
  • Mérőnek az adatok (1) tárolására és (2) továbbítására is alkalmasnak kell lennie
  • Egyes villamosenergia-fogyasztó készülékeket elkülönülten szükséges mérni

Mikortól lép hatályba a jogszabály?

Megnevezés 2020.01.24.-től Kötelező* 2021.01.01.-től Kötelező* 2022.01.24.-től Kötelező*
Villamos berendezések
(ol. kompresszorok, motorok,
szivattyúk, egyéb technológiai gépek)
- 100 kw felett 50 kw felett
Hőtermelő és klímaberendezések
(pl. klíma, légkezelő, hőszivattyú)
- 140 kw felett 70 kw felett
Egy ponton keresztül megtáplált
berendezések
- 200 kw felett 100 kw felett
TAO törvény szerinti Minden jövőbeni beruházás esetén szükséges függetlenül a teljesítménytől
Almérő kiépítési mentesség - 2.000 üzemóra/év
alatt
1.000 üzemóra/év
alatt

Milyen berendezéseket NEM kell almérővel ellátni?

Ahol a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható, többek között:

  • Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
  • Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli + fix üzemidő)
  • Kompresszor (alábbi ritkán előforduló helyzetek)
    • állandó fordulatú + fix üzemidő
    • üzemidő-számláló + üresjárati üzemidő is mérve van + ismert az üresjárati teljesítmény
  • Légkezelők (szabályozatlan)
  • Ventilátorok (állandó fordulatú + fix üzemidő)
  • Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni, és működését minden esetben üzemóra számláló rögzíti, vagy ismert üzemidővel működik.

Mi a betáplálási pont definíciója?

Ahol van olyan villamoskötés a hálózaton (pl. elosztó, biztosíték), ahol ezek a kábelek jól megfoghatók mérés szempontjából.

Mi a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény fogalma?

Össze kell adni az egy kötésre vonatkozó berendezések névleges villamos (felvett) teljesítményét.

Kazánnál mi a névleges teljesítmény (gázégő, szivattyú, vezérlés, nyomástartó egyben vagy külön berendezésként értendő)?

A jogszabály „hőtermelőről” beszél. Így gázégő, vezérlés összetartozik, de például a vízkezelést vagy a szekunder rendszeri szivattyúkat külön szükséges figyelembe venni.

Hogyan kell értelmezni a névleges elektromos teljesítményt?

A névleges elektromos teljesítmény gyakorlatilag más néven a „felvett névleges teljesítmény”. (Figyelni kell arra, hogy a felvett teljesítményt ne keverjék össze a legtöbbször ismert és használt leadott teljesítménnyel, ugyanis az nagyságrendileg más érték, mint a felvett teljesítmény!)

Kapcsolódó cikkek

Címkék

×

Egyszerűsített Energetikai Audit

Komplex Energiahatékonysági audit

Energetikai szakreferens

Energia monitoring

Minitőzsde

Egyedi aukciók

Közbeszerzések

ISO 50001 tanácsadás

Tanusítások

Energiahatékonysági TAO

Napelemes rendszerek

Napkollektorok

Biomassza

Energia tárolás